Stand clear of the closing doors, please! - Szolalt meg a bemondo ferfihang ejjeli faradtsaggal a Bergen street-i megalloban, majd becsukodtak az ajtok es az elet ment tovabb.
Unott, csikorgo, szinte bargyu csend ult a kabinban es a tekinteteket furkeszte. Majd amikor elerkezett a pillanat, felallt es elengedte magat.

A vonaton fekete lyuk-szeru gorbulet hajlott vegre. Az ido megallt, a ter megtort. Senki sem mozgott. Valaki aludt, valaki alatt, mas meg rinyalt, tul kicsi falat.

Majd a csend maga ujra megjelent. Most viszont az emberek gondolataira volt kivancsi. Sorba ment:
- Miert nem fizeti a gyerektartast?
- Mi a francnak kellett elmondani anyamnak? Paraszt.
- 위키백과 ― 우리 모두의 백과사전.
- Nem hiszem el, hogy vege 61 ev utan....csak ugy vege.
- Khaaaa....pfuuuu......khaaaaa....pfuuuu.....
Majd a csend felfele nezett, szettarta karjat es eltunt.

Abban a pillanatban a vilag osszes zaja, baja hallhato lett a kabinban:
- A rendor szirena, baba siras, holland cipok kopogasa, sercego olaj, benzinkut robbanas, csorompoles, verekedes, halalsikoly, tetris, lovoldozes, haboru, nagymama joejt puszija, igeretek egy szebb jovore, karacsonyi csalodottsag, szeretet-hiany, szivdobogas, megbanas, elni akaras......

Majd hirtelen vege szakad a zajoknak, a csend el is tunt, meg is maradt. Az emberek pedig ujra bologatnak.

Stand clear of the closing doors, please!